Ismét megtartották a Fila Rap Jam-et. Minden tiszteletem az Animal Cannibals-é, amiért időt és energiát fordítottak arra, hogy egy ilyen rendezvénnyel segítsék a hazai rap kultúrát. Itt valóban mindenki megmutathatta magát, de valami hiányzik… A rapperek nem tudnak érvényesülni, mert a zenei bizniszt egy szűk elit irányítja, amely csak saját érdekeit nézi. Ez azoknak kedvez, akik futószalagon termelik a „divat-szemetet”. Amíg nem jönnek létre hazai rap kiadók, addig a rapperek szabadon hangoztathatják „identitásukat”, anélkül, hogy érvényesülni tudnának. A rap erősebb és nagyszerűbb, mint valaha. Ahhoz, hogy ez a folyamat tovább folytatódjon, össze kell fognunk és nagyobb figyelmet kell fordítanunk a szövegek tartalmára. Leginkább arról beszélünk, amiről tudunk, de ha tudásunk korlátozott, szemléletünk önző, gondolkodásunk rövid távú, akkor a szövegünk is olyan lesz. Nem ér semmit a rím, ha nincs mondanivalója.

A magyar könnyűzenei életet jelenleg ez az egyoldalú kínálat jellemzi, mert a kiadók főleg ezzel a kis befektetéssel is gyors megtérülést ígérő, nagy hasznot hozó, divatorientált, meglehetősen „gyorsan romló” áruval árasztották el a piacot, amiből a rock és a rap szinte teljesen ki van zárva. Az egyoldalúság a piac beszűküléséhez vezet. A frissítés, a megújulás főleg a hazai előadók szempontjából problémás, az új tehetségeknek alig van esélyük arra, hogy valamely multi felfedezze és futtassa őket. Márpedig a magyar piac 90%-át az öt nagy nemzetközi lemezkiadó (BMG, EMI, SONY, UNIVERSAL, WARNER) birtokolja, akik viszont nem pumpálnak pénzt a hazai műfajba, az utánpótlás felfedezésébe, új hazai előadók felépítésébe, ennek megfelelően lassan eltünnek az igazi zenészek, s elvesznek a korábban jellemző magyar sajátosságok is.

A hétköznapi emberek csak azokat láthatják és hallhatják, akiket a szórakoztató ipar és a média futtat, ugyanakkor a reflektor fénye nélkül működő, underground csapatok legalább annyi elismerést kapnak és legalább olyan népszerűek a saját szintjükön, mint a „sztárok”. A fő média „azt kapsz, amit adunk” alapon működik, ezért a fiatalok kénytelenek ugyanazt a szart hallgatni és kénytelenek ugyanarra a szarra rázni a seggüket a szórakozóhelyeken. A szórakoztató ipar csalói mindenütt ott vannak. Megsértik a stílus-szabadságot, csak a kiadók érdekeit szolgálják és ezáltal üres tartalommal töltik meg a frekvenciákat és a fejeket. Miközben „szeméttel” telítik a piacot, hangosan panaszkodnak arról, milyen nehéz eladni a lemezeket, mert a hazai piac telített…

***

A vallásszabadság jelentését elferdítik, akik saját vallásos nézetüket törvényekbe kívánják foglalni. Azok a pártok, akik valamelyik vallást képviselik, megsértik a vallásszabadságot, ugyanúgy, mint a kormány, amely a polgárok beleegyezése nélkül egyházak és pártok támogatására használja az adó egy részét. Nincs olyan hatalom, amely segítené polgárait abban, hogy megváltoztassák az őket körülvevő rendszert. Sokszor még azt sem engedik, hogy beszéljünk róla. Elhitetik velünk, hogy tehetetlenek vagyunk. Azt tanítják, hogy tűrjünk, és úgy korlátozzák lehetősegeinket, hogy az ne zavarja meg a rendszer nyugalmát. Ha a rendszer nem akar változásokat, akkor nekünk kell megteremtenünk a jövő együttműködő és humanista világát, ahol nincs rasszizmus, nincs férfi sovinizmus, nincs ideológiai terror, nincs idegengyűlölet, nincs bűnözés, sem kapzsi kizsákmányolás. Ahhoz, hogy valóban civilizált legyen egy társadalom, meg kell szüntetnünk az emberellenes „összeesküvést”. Meg kell teremtenünk azt a világot, amiben megvalósulhat a multikulturális humanizmus, a valódi demokrácia és az emberek (nők és férfiak) közötti erősebb együttműködés. A 70-es évek közepére a nyugat-európai feminizmus alaposan megváltoztatta számos ország hagyományos világképét. Mára meglehetősen tisztán látható, mi mindent köszönhetnek a nyugati demokráciában a feminista mozgalmaknak mind a törvényhozás, mind pedig az alapvetőbb társadalmi gyakorlat szintjén. A nők továbbra is nehezen tudnak érvényesülni. Egy nőt naponta érhet diszkrimináció a munkahelyén, a családjában vagy a közéletben pusztán női léte okán. Köztudott az is, hogy a női szakmák messze rosszabbul fizetettek, mint a férfifoglalkozások (a nők ugyanazért a munkáért 10-12 százalékkal kevesebb bért kapnak, mint a férfiak).

A rendszer továbbra is ellenáll azoknak a változásoknak, amik megteremtenék a valódi demokráciát. A politikusok többsége úgy viselkedik, mintha semmi nem tartozna azokra, akik megválasztották őket. Akik a döntéseket hozzák megpróbálják a felelősséget másokra hárítani. A kormány a külföldi magyarok jogait követeli, de nem törődik a hazai kisebbségek helyzetével. A rendőrség nem tudja függetleníteni magát a hatalomtól. A gazdagok támogatására több jut, mint a szegények támogatására.

***

Emlékszem mikor a 80-as évek végén mindenki egy szabad és független Magyarországról beszélt. Néhány mai politikus, aki akkor hangosan bírált mindenféle „seggnyalást”, most mindent megtesz azért, hogy hazánk Uncle Sam kurvája legyen. Az Egyesült „Állatok” vezette NATO egy álszent szövetség, amit az amerikai fegyvergyártó elit irányít. A NATO vezetői azt nyilatkozták, hogy ma már nincs ellensége a szövetségnek, mert megszünt a kétpólusú világ. Kérdem én, ha megszünt a Varsói Szerződés, akkor miért nem szünt meg a NATO is? Azt sem hiszem, hogy a NATO valaha felveszi a tagjai közé Oroszországot vagy Kínát.

***

Minél közelebb kerülünk az ezredfordulóhoz, annál inkább fel kell készülnünk arra, hogy emberek ezrei (vagy akár milliói) fognak egymás (vagy önmaguk) ellen fordulni. A vallási és politikai fanatikusok köztünk élnek és csak arra várnak, hogy elkezdjék az ámokfutást…